Sarud Látnivalók

Sarud mai építészeti arculatának meghatározó, s egyben legrégibb épülete a római katolikus templom. Méreteit jellemzi, hogy a Tisza-­tóról nézve is uralja a jobb partot, s a település legismertebb jelképe.
A templomok mégsem építészeti örökségként jelentősek, hanem közösség-összetartó szerepük által. Évszázadokon át itt keresztelték az újszülött sarudiakat, s itt vettek tőlük végső búcsút.
A település nevét 1261­ben először Saruldegyház­ként említik, vagyis feltehetően ekkor már létezett egy fából épült imahely, de a lakosok szegénysége miatt plébános nem tudta megfizetni a pápai adót. A kezdetleges templom megmaradhatott a török hódoltság időszakában is, hiszen az újranépesítés időszakában az egyre nagyobb számú református lakosság elfoglalta azt, falait, tetőszerkezetét kijavították, és saját céljaikra használták. Az első komolyabb javításokat a református kézen lévő épületen az egri püspökség 1735­ban végeztette, de a munkáskéz hiánya miatt az épületet továbbra sem tudta az egri püspökség visszavenni. Négy évvel később a helyi reformátusok engedély nélkül egy haranglábat építettek a templom elé. Még ebben az évben katolikus papot neveztek ki a sarudi egyház élére, Almádi András. A zendülés után a püspökség katolikus jobbágyokat telepített a faluba, a rossz állapotú épületet kijavították, kőtornyot és karzatot építettek hozzá. A kortársak a helyreállított templomot „fényes épületnek” írták le. A ma ismert templomot 1795­ben Eszterházy Károly püspökföldesúr megbízására  Francz József tervei szerint építették meg, az építkezés csak 1801­ben fejeződött be. Három évvel később Sarud a Szatmári püspökség javadalma lett, így a templom további megóvásáról, fejlesztéséről is a szatmári püspök kötelessége volt gondoskodni. Isten háza az 1888­as árvíz során komoly károkat szenvedett, ezért 1895­ben újabb jelentős javításról kellett gondoskodni. 1908­ban kicserélték a régi orgonát, 1923­ban egy kis, 1924­ben pedig egy nagy harangot öntettek. Az utolsó restaurálási munkálatokat 1994­ben fejezték be. Az önkormányzat jelenleg is dolgozik azon, hogy pályázat segítségével ismételt felújítási munkákat tudjanak végezni az épületen, melynek homlokzata mára erősen lepusztult. Figyelemre méltó lehet a templom jobb oldali külső oldalfalán elhelyezett árvízi mérőtábla, amely az 1888­as árvíz szintjét mutatja. A sarudi templom ma elsősorban vallási célokat szolgál, ám közösségösszetartó és formáló ereje nem jelentéktelen. Ezért is ad otthont a Szentháromságnak felszentelt műemlékjellegű épület advent idején, a falukarácsonyi hangversenynek.

További fotók

www.sarud.hu