Felzárkózik a Tisza tavi vitorlázásA Magyar Vitorlás Szövetség kiemelt projektjei között, előkelő helyet foglal el a Balatonon kívüli vízterületek vitorlázásának fejlesztése. A Tisza-tavi fejlesztések motorját, Kücsön Gyulát kérdeztük a helyi vitorlássport felzárkóztatásáról. A kistavak vitorlázása nem csak a szövetségi inspiráció folytán fejlődik, szinte mindenhol van néhány megszállott, aki konokul hiszi, hogy a Balatonon kívül is létezik honi vitorlázás.

A Velencei-tó vagy a Fertő-tó – adottságai folytán – mindig előnyösebb helyzetben volt, mint a Mályi-tó, az orfűi Pécsi-tó vagy akár a Tisza-tó. Az internet világában, a közösségi oldalak jóvoltából ma már nyomon követhetjük ezeknek a kis vízi-sport „műhelyeknek” a működését, mindennapi életét.

CM: Mióta vitorláznak a Tisza-tavon? Hogyan kezdődött a Tisza-tavi vitorlázás?

KGy: Pontos múltját a Tisza-tavi vitorlázásnak nem ismerem. Az elbeszélések szerint a tó 1972-es feltöltésével egy időben indulhatott el a vitorlázás a Tisza-tavon. A régi vitorlászók elbeszélése alapján 2008 előtt még volt intenzívebb vitorlás élet, azonban a válság a vitorlázók bázisát is megtépázta. Az elmondások alapján régen Abádszalók volt a Tisza-tavi vitorlás élet központja, mellette említésre méltó volt még a Sarudi – medence vitorlás élete is. Itt a múltról annyi információval rendelkezünk, hogy Kovács Ferenc barátunk 12 évvel ezelőtt már vitorlás versenyt szervezett a Sarudi-medencében, Tisza-tó Szélszalag néven (Ezt már közösen tartjuk életben). A vitorlástársak elmondása szerint 2008 után megszűnt a szervezett vitorlázás a Tisza-tavon, az Abádszalóki- medencében és a Sarudi – medencében elszigetelt kis vitorlás közösségek működnek. A vitorlások szinte már csak a motoros hajók árnyékában léteznek a tavon.

A mi időszámításunk 2014-ban kezdődött a Tisza-tavon, amikor kitaláltuk az Élményfalu Projectet, mint a Tisza-tó és Sarud ismertségének növelésére hivatott programot. E program gyerekekkel kívánja megtölteni a Tisza-tavat és a gyerekzsivajon kívül fontos küldetésünknek tekintettük, hogy sportokat honosítsunk meg a tavon, mert sem tömegsport, sem versenysport nem alakult ki még a Tisza-tó partján. Annak ellenére, hogy vízparton élnek, az itt iskolába járó gyerekek 80-85%-a nem tud úszni. Lenne itt min változtatni rendesen...

Mivel mi gyerektáborozásban elég komoly tapasztalattal bírunk, hiszen 2003- óta évente közel 2,000 gyereket táboroztatunk a Fővárosi Állat – és Növénykert ZOO TÁBORÁBAN, úgy gondoltuk, hogy ezek közül a gyerekek közül néhányat le tudunk csábítani a Tisza- tóra, ha értelmes programot kínálunk számukra. Így két új tábort alapítottunk a Tisza-tó mellett, a Matula Horgásztábort és a Tisza-tó Sail Gyerek- Vitorlástábort. A témánk szempontjából a vitorlázás története számunkra itt kezdődött. Mi magunk frissen végzett kadétként vágtunk bele a feladatba. Lecsábítottuk a Balatonról kedvenc oktatónkat Fekete Andrást, hogy segítsen nekünk egy gyerek vitorlásbázist építeni. Mivel nem találtunk idehaza megfizethető, jó állapotú hajókat, ezért megvettünk egy sablont és gyártattunk magunknak 10 db Optimistet, amiket saját magunk szerelvényeztünk fel. 2014-ben még 30 gyerekkel, 2015-ben már 100 kis vitorlázóval ismertettük meg a vitorlázás alapjait. S ha már belekezdtünk, amennyire saját erőnkből futotta igyekeztünk megszólítani a felnőtteket is. Vettünk Kalózokat és egy T15 jollét, kísérő motorosokat és elindítottunk egy hajós képzést is a Tisza-tavon, amivel párhuzamosan igyekeztünk összefogni a Tisza-tó és a térség vitorlázóit. A legsikeresebb versenyünkön 18 hajó vett részt, a többség sajnos nem a Tisza-tavi kikötőkből érkezett. Nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki Gajdán Józsiékkal, akik Hejőkeresztúrról érkeztek többször hozzánk, de az ingyen biztosított hajók Budapestről is csaltak le vitorlázókat.

Idén szeretnénk folytatni mind három kezdeményezésünket, még több versenyt, még több gyereket és még több képzett hajóst szeretnénk adni a Tisza-tónak.

CM: Milyen vitorlás szakágak leltek otthonra a Tisza-tavon? A szörf vagy a modellvitorlás sport jelen van?

KGy: Nálunk még nincsenek hajóosztályok, örülünk annak, ha vitorlás hajók vannak. A legtöbb hajó a Tisza-tó sekély vize miatt vagy svertes hajó, vagy kis merülésű tőkesúlyos. Nálunk az OPTIMIST, a Kalóz, egyedi jollék, T15, T25-ös jollék a gyakoriak, de jöttek már le hozzánk támogatni bennünket a FLAAR műhely hajói, és nagyon komolyan gondolkodnánk a Style Yacht Kft. tulajdonosával Scholtz Imrével egy jó kis oktató Sudár hajóparkról is… Sajnos nincs túl aktív sportélet még a Tisza-tavon. 2015-ben próbáltunk szervezni egy szörf tábort, de összesen 2 jelentkezőnk volt, így szörföt csak saját programunk színesítése miatt tartunk a hajóparkban, s bár nagyon szerettük volna, de modellvitorlázókat még egy bemutatóra sem tudtuk lecsalni a Tisza-tóra. Azonban feltett célunk, hogy mindent megmutassunk az érdeklődőknek, kedvet és alapot teremtve a fejlődéshez, ezért az idén 2 RC vezérlésű modellvitorlással is bővítjük eszközparkunkat.

Van még mit tenni, de nem csak a vitorlázás területén, hasonló kihívásokkal nézünk szemben a kajak-kenu és az evezés terén is, pedig itt is szépen épül az eszközparkunk, sárkányhajóink, kielboatjaink, SUP-jaink, kenuink és vadvízi kajakjaink is vannak. Most egy új VÍZIBÁZIS építése a legfontosabb törekvésünk.

CM: Merre vannak a tavon kikötők illetve a vitorlássportot kiszolgáló létesítmények?

KGy: Alapvetően 5 kikötőben találunk vitorlásokat. Abádszalókon 2 kikötőben, Kiskörén, Sarudon, Újlőrincfalván és egy két darabot talán más kikötőkben is. Ezek a kikötők azonban nem vitorlás kikötők. A nagyobb kikötőkben a motoros hajók ma már a meghatározók és a kisebb kikötőkben pedig a horgászcsónakok árnyékában húzódik meg a maroknyi vitorlás. A Balaton partján megszokott színvonal és klubélet sajnos még nyomokban sem fedezhető fel felénk. Régi álmunk a Tisza- tó első Sportkikötőjének és Hajós bázisának, gyerek vízisport bázisának megvalósítása a Sarudi-medence partján, de több éve hiába próbálkozunk az ehhez szükséges terület kibérlésével az MNV korlátozásai miatt el sem tudjuk kezdeni még a terület feltérképezését sem. Pedig így nem fog fejlődni a vitorlás sport (sőt más sportok sem), és nem alakul ki az a közösség sem, aki motorja lehetne a fejlődésnek. Mi itt önerőből próbálunk mutatni valamit, de ennél jóval komolyabb fejlesztésekre lenne szükség, hogy a Tisza-tó méretéhez és adottságaihoz illeszkedő kikötő és szolgáltatás jöjjön létre, és elérhetővé tegye a Kelet- Magyarországon élők számára a vitorlázás élményét közel az otthonukhoz. Régen álmodozunk Bagyó Sanyival egy Tisza-tavi Vízimentő bázis létrehozásáról, de ehhez sincsenek meg a feltételeink…

CM: Milyen vitorlások vannak a Tisza-tavon? Melyek a jellemző hajók? A tó adottságaiból adódóan vannak méret vagy merülést korlátozó tényezők?

KGy: Általánosan elmondható, hogy a Tisza-tó egy elöregedett hajóparkkal rendelkezik, de vannak olyan hajók, amikkel a Balatonon sem kellene szégyenkezni. Mivel a vízfelületek között nincs átjárás (például Abádszalókról nagyon nehézkes a víziút hiánya miatt átjutni a Sarudi- medencébe) a legelterjedtebb típusok a jollék. Ideális méret a Kalóz, a 470-es, jól használható a T15, T25 –ös hajók, remekül érzik magukat a FLAAR 18-asok, de vannak McGregorok és igazi Yachtok is főleg Abádszalókon. A két nagy medence eltérő adottságokkal rendelkezik. A Sarudi- medence mélysége 1,10- 1,70 cm, az Abádszalóki- medence vize mélyebb. A víz mélységén kívül a víz alatti tuskók és akár a mederkotrás is veszélyezteti a hajózók biztonságát. Emiatt népszerűek a svertes hajók. A kikötők rendszere is inkább a sólyázásnak felel meg, mint a daruzásnak. Csodálatos lehetőség lett volna, ha a Komplex Tisza-tó project keretében jut arra is forrás, hogy a Kis- Tisza medrének megkotrásával egy „hajózó csatorna” jöhetett volna létre a medencék és Tisza-folyó között. Így könnyebbé és vízszinttől függetlenné válhatott volna a vitorlások (és minden más hajó) mozgása a tó és a folyó között (hogy örülne ennek FLUCK JENŐ), de ez még egy darabig álom marad.

CM: Mi a helyzet, a képzések terén? Van vitorlásiskola vagy kishajó vezető képzés? Tervezitek utánpótlás nevelő program beindítását?

KGy: Mi szeretnénk benépesíteni SPORTOLÓKKAL, VITORLÁZÓKKAL a Tisza-tavat. Bejegyezték egyesületünket, amivel a helyi gyerekek számára szeretnénk prevenciós és egészségtudatos programként bemutatni a vitorlázást. Arra törekszünk, hogy a mindennapi testnevelés épüljön rá a vízre, a Tisza-tóra és tanítsuk meg a GYEREKEKET ÚSZNI. Mutassuk be nekik a vízisportokban rejlő élményeket. Nem könnyű ennek az útját kijárni, de reméljük, hogy lesznek ehhez partnereink. A legnagyobb probléma talán az edzők és a források hiánya. Ez egy pénztelen vidék. A gyerekek nagy része szegény körülmények között él és nincsenek a közelben olyan nagy települések, amelyek eltartanak egy ilyen kezdeményezést. Nagyon jó lenne, ha pl. a Bejárható Magyarország project keretében juthatna erre is némi forrás. Az a baj, hogy nincsenek már szponzorok a nem élsporttal foglalkozó egyesületek számára, nincsenek források, s e nélkül nincs eszköz, nincs háttér, nincs szakember, nincs sport, nincs közösség, nincs minta, nincs egészséges fizikummal, értékrenddel és helyes énképpel rendelkező fiatal generáció. Így terjedhetnek a káros szenvedélyek, a lógás, a bűnözés, az elkallódás. Pedig ez ellen a sport és közösség lehetne az igazi erő…

Mi az idén újra indítjuk hajós képzésinket, mert hiszünk abban, hogy akik így megszeretik a Tisza-tavat, talán nem csak a Balatont tudják elképzelni Magyarország egyetlen vitorlás központjaként. A két gyönyörű víz kb. azonos távolságra van Budapesttől, mégis Balaton központú az egész magyar vitorlás társadalom. Pedig a két víz teljesen mást nyújt a vitorlázó családoknak. Mi hajózunk a Balaton versenyein, de pihenni, gyakorolni, a borulást, a hibákat megismerni, a Tisza-tóra jövünk. Egy Kalóztól jobb tanítómester nem készítheti fel a leendő vitorlázót a nagyhajós kalandokra. Most még nagyon kevesen vagyunk. Sajnos saját forrásaink is végesek. Komoly utánpótlás program egy más hátteret igényel. Mi az alapokon dolgozunk. Megfelelő tanárokkal elkezdeni, megismertetni a gyerekekkel a vitorlázás élményét, felkelteni az érdeklődést. S vele párhuzamosan mi KÖZÖSSÉGET szeretnénk építeni. Versenyekkel, közös programokkal. Annak érdekében, hogy a hajók ne a kikötőkben álljanak, legyen módja mindenkinek tanulni, kipróbálni magát, megismerni hajós társait. Igyekszünk lecsalni magunkhoz néhány kisebb versenyt, hogy bemutassuk, alkalmas a Tisza-tó hazai, de akár nemzetközi versenyek szervezésére is. Bízunk abban, hogy az MVSZ talál arra lehetőséget, hogy támogassa munkánkat.

CM: Milyen szezonra készültök, milyen rendezvényekkel várjátok az érdeklődőket?

KGy: Az Élményfalu igyekszik nyitni a vízisportok felé. Lesz minimum két vitorlásversenyünk, egy közös szezonnyitó vitorlás Tisza-tó koszorúzásunk, egy Sárkányhajó Fesztiválunk, és egy Kajak-kenu Élménytúra futamunk. Terveztük egy Tisza- tavi fél-maratont, de nem sikerült a megfelelő anyagi háttér megteremtése. Most építjük az ország első horgászmúzeumát, a Tisza- tavi Horgászmúzeumot, amit 2016. június 4-én nyitunk. Előtte egy RETRO horgászversenyt is szervezünk felvezető programként. Szerencsére egyre több cég fedezi fel magának a Tisza-tavat és itt csapatépítő programjainkat, aminek része a vitorlás oktatás és érdekes kalandok az engedély nélkül is vezethető hajókkal. Egy teljesen új OKTATÓ- ANIMÁTOR CSAPATOT építünk, akik örömmel töltik idejüket a Tisza-tavon, mert azt tapasztaltuk, hogy a Balatonhoz kötődő munkatársaink számára „megalkuvás” a Tisza-tó. Mi pedig büszkék szeretnénk lenni az ország második legnagyobb vízére, és meg szeretnénk mutatni mindenkinek a Tisza-tó csodáját, azt az érintetlen természetet, azt a sokszínű aktív kikapcsolódási lehetőséget és azt a szabadságot, amit a Tisza-tó a felfedezőinek ajándékoz. Hiszen itt a búvárkodáson kívül minden sportág képes együtt élni. A motorcsónakos, a vitorlázó, a kajakos, a strandoló, a SUP-os, a sárkányhajós, a vízisíelő és a horgász mind- mind megtalálják a saját szórakozásukat a 127 km2-en.

CM: Kistavakon örök probléma a horgászok és a vitorlázók vízterületért folytatott ádáz küzdelme, hogy álltok ezen a téren?

KGy: A Tisza-tó mérete, tagoltsága és vízinövényekkel való fedettsége ezt a konfliktust megoldja. Szerencsére más-más igénye van egy horgásznak és más az ideális területe a vitorlázóknak. Az idén ugyan lesz néhány bojlis hely a Tisza-tavon is, ahol okozhatnak kapást a pontyok helyett a vitorlások, de a medencéken kívül a vitorlázók számára nincs ideális hajózásra alkalmas hely. A Tisza-tó nádasokkal szabdalt területei, a sulyommezők, a nádasok és az öblítőcsatornák azok a helyek, ahol a vitorlázók nem tudnak magukkal semmit kezdeni, azonban ezek a helyek a horgászok kedvelt tanyái. Szerencsére más az életritmusa is a két tábornak, hiszen míg a horgászok főleg hajnalban és szürkület után számíthatnak kapásra, a vitorlázók a reggeli pára felszállta után veszik birtokba a Tisza-tó vizét. Ha egyszer ki tudunk majd jutni a Tisza folyóra is (ami itt majdnem áll), akkor szükséges majd figyelni a két tábornak egymásra.

A Tisza-tó konfliktusforrásai általában a hatalmas teljesítményű motorcsónakok, amik itt teljesen szabályosan használhatók. Azonban a hajósok közül néhányan a világ urainak képzelik magukat és fittyet hányva a HSZ szabályaira, az etikára, az élet- és vagyonvédelemre, figyelmen kívül hagyják a vízen tartózkodó többi embert. Tőlük nincsenek biztonságban a kajakosok, kenusok, a horgászok sem. Ez lesz a Tisza-tó legnagyobb problémája hamarosan. A kontroll nélküli száguldozás eredményeként kimosódik a part mentén álló fák gyökere, elmenekülnek a halak, elfogynak a horgászok és a vízi turisták. Most még itt lenne az idő, hogy áldozatok nélkül kidolgozzuk a békés egymás mellett élés szabályait. Ki kellene jelölni a motorcsónakok számára szakaszokat, ahol élvezhetik a hajókban rejlő erőt, és olyan hullámkeltéstől védett területeket, ahol a vízitúrák résztvevői és a horgászok, emberi erővel haladó vízi járművek is biztonsággal haladhatnak tervezett útjukon. Ki kellene alakítani egy szabályrendszert, aminek a vízirendészet munkatársai érvényt kellene szerezzenek. Megőrizni a Tisza-tóban rejlő szabadságot és sokszínűséget, de határt szabni kivagyiságnak, a többi ember semmibe vételének. A Tisza-tó elég nagy ahhoz, hogy mindenki megtalálja a helyét. A fontos, hogy senki ne rontsa el mások pihenését és ne veszélyeztesse mások testi épségét. Ma ez még csak panasz, de ne adja az ég, hogy emiatt egyetlen baleset is bekövetkezzen a Tisza-tavon.

Mi ezt is tanítjuk a képzéseinken, a vízen járók etikáját. Bár nekünk is vannak nagy teljesítményű hajóink, megfelelő körültekintéssel egy találkozás a kiszámítható hullámzáson kívül nem hordoz magában veszélyt. Mi pl. Kalózokkal tanítjuk az alapokat, mert abban hiszünk, hogy érezni kell a hibák hatását, érezni kell a hajó reakcióit és az sem tragédia, ha borulnak is néha tanulóink. Tisztelnünk kell egymást és elképzelni magunkat a másik ember helyében. Ez a békés és fejlődő jövőnk záloga a Tisza-tó mellett (is).

Bízunk abban, hogy a KIS TAVAK egyszer valóban fontosak lesznek, s a vitorlázás fejlődése nem csak azt jelenti, hogy a Balatonon újabb és újabb kikötők épülnek.

Ezen költségek töredékéből lenne fejleszthető például a Tisza-tó is, hiszen ennek a térségnek NINCS MÁS ESÉLYE a felemelkedésre, csak az, ha erősödik az idegenforgalom, ha van ÉLMÉNY amiért érdemes hozzánk ellátogatni. A Tisza-tó bárhol Európában az egyik legjobban megbecsült természeti kincs és vízi központ lenne, a természetet és a sportokat szeretők kedvelt bázisa. Ehhez azonban helyesen kell pozícionálni és fejleszteni. Mi hiszünk abban, hogy a Tisza-tó többre érdemes, s ami erőnkből telik azt igyekszünk is megmutatni az érdeklődőknek

Mi a Tisza-tó partján nem várjuk a csodát. Mi apró lépésekkel igyekszünk saját erőnkből bebizonyítani, hogy a csoda már itt van.

Talán egyszer valaki felfigyel munkánkra, eredményeinkre és talán támogatásra méltónak találja ötleteinket, s talán még több színes, sportos tartalommal telhet meg a TISZA-TÓ ÉLMÉNYFALU projectünk!

Megköszönve a megszólalás lehetőségét, had zárjam ezt a riportot Váci Mihály szavaival:

„Én nem mások érdemével dicsekszem: - nem azzal kezdem, honnan származom.

Tenni szeretnék valamit először, hogy kitűnjön…”

Váci Mihály- Származás

 

Forrás: compassmagazin.hu